A megbeszéltek szerint korai kelés, reggeli, indulás, ehelyett elalvás, késői reggeli, késői indulás! Ez, az Anita hatás! De végülis nem izgattuk magunkat, mert már legutóbb elég sokat láttunk, nem siettünk sehová.
Taxit fogván első utunk a hátizsákos turisták mekkájába, a Khaosan Roadra vezetett.
Mivel túl korán értünk oda, nem láttuk az igazi arcát. Délután, estefelé érdemes odamenni, amikor előjönnek az éjszakai pillangók! Keritők és kertőnők, kábszer dealerek, hippie arcok... Egy kis shopping azért itt is akadt, jót alkudoztunk. További érdekesség, hogy bármilyen okmány beszerezhető, útlevél, személyi, jogsi, diploma. Zoli brillirozott, Anita nagy örömére, kétszer olyan drágán hozta el új naciját, mint tehette volna.Innen a folyó felé vettük az irányt, hogy lecsorgadozzunk a Chao Prayan, az úticél a China Town elméletileg, 
de nálunk minden csak elméleti. Fullasztó hőségben, hajóra várva ülünk egy padon, és egyszercsak a Gyuri felteszi Ildikónak a költői kérdést: "Cica, a széfet bezártad?" Majd a válasz, kis begondolkozás után, amitől mindannyian féltünk: "Basszus, szerintem nem!" A végtelennek tűnő kb. 15 perces hajóutat ez a komoly dilemma lengte körül. Már a hajóról leszállva tudtuk, hogy taxit fogunk, és irány a szállodai széf! Pesze magunkat nem meghazudtolva, egy olyan utcán, ahol 10 percenként jön egy szabad taxi, nem hagyjuk magunkat, CSAK olcsón megyünk! De végül sikerülte lezsiroznunk, hogy bekapcsolják a taxi órát (mert ezt nem annyira szeretik használni.)
Megérkezünk, felmegyünk, meggyőződünk, ledöbbenünk, a széf tárva nyitva, takaritók a szomszédba, de minden Baht biztonságban! Ennek örömére a maradék piánk elfogyasztása után újra nyakunkba vettük a várost. Taxival vissza ahonnan jöttünk, China townba!
de nálunk minden csak elméleti. Fullasztó hőségben, hajóra várva ülünk egy padon, és egyszercsak a Gyuri felteszi Ildikónak a költői kérdést: "Cica, a széfet bezártad?" Majd a válasz, kis begondolkozás után, amitől mindannyian féltünk: "Basszus, szerintem nem!" A végtelennek tűnő kb. 15 perces hajóutat ez a komoly dilemma lengte körül. Már a hajóról leszállva tudtuk, hogy taxit fogunk, és irány a szállodai széf! Pesze magunkat nem meghazudtolva, egy olyan utcán, ahol 10 percenként jön egy szabad taxi, nem hagyjuk magunkat, CSAK olcsón megyünk! De végül sikerülte lezsiroznunk, hogy bekapcsolják a taxi órát (mert ezt nem annyira szeretik használni.)Megérkezünk, felmegyünk, meggyőződünk, ledöbbenünk, a széf tárva nyitva, takaritók a szomszédba, de minden Baht biztonságban! Ennek örömére a maradék piánk elfogyasztása után újra nyakunkba vettük a várost. Taxival vissza ahonnan jöttünk, China townba!
Boldog új évet China! merthogy éppen most van a CHINESE NEW YEAR, és ilyenkor az utcán hatalmasfesztivált tartanak. Nyüzsi, forgatag, sok finomság, leteszteltük a little spicey brutál marró csirkenyárst. És természetesen itt is millió kép...
Többek kérésére néhány képpel többet teszünk fel!!!
Ezután visszaszáltunk hajónkra kemény 13 Baht/főért (78Ft) és leereszkedtünk a Silom Roadig. Mivel Bangkok tele van felhőkarcolókkal, szerettünk volna felmenni egynek a tetejére és élvezni a látványt. Erre a Silom tökéletes hely. Anitá már akkor tudta, hogy a Sky Garden a legalkalmasabb erre. Ez tulajdonképpen egy szálloda tetején lévő étterem!
Extra jó képeket készitettünk itt:
Szóval ma ismét hullára fárasztottuk magunkat, de azért a nagy fáradságban Fater ellőtte a nap fotóját, mellyel új objektivje debütált:
Benyomtunk egy vacsit, desszertként pedig egy utolsó bangkoki shopping.
Ez a nap is csodásan telt el, már várjuk a reggelt!!! :-)))
