INDULHAT A PARTY TIME!!!

Krabin a reggel aránylag jól indult. Nem kellett korán kelnünk, és elidőzhettünk a bőséges reggeli élvezetében. Összepakoltunk, és még egy óránk maradt, hogy megmártózzunk a tengerre néző, idillikus, türkizkék szinű, csillogó, klóros vizű medencénkben.
De gyorsan elszaladt az idő, és már mennünk is kellett átöltözni. Vissza úton, bungalow-ink felé tipegve, gyanússá vált az előttünk kis kocsiját fürgén toló londiner fiú. Drukkoltunk, hogy a mi vityillóinknál forduljon le, mert igy nem kellene cipekednünk. Nagy örömünkre igy is lett. Először Anitáékat hajtotta ki a szobából. Miután az ő soraikat rendezte, Ildikóékra már kiméletlenül nyitotta rá az ajtót, kopogás nélkül. Ildikó félig vizesen, félig átöltözve, rémülten vette tudomásul, azonnal indulni kell, mert a londiner a szobába betonozott lábakkal, nem tágitott a bőröndök mellől. Ildi kétségbeesett kapkodással rángatta magára száraz ruháit, és konstatálta: MEGINT ROHANUNK!
Mig Anita a homokban várakozó kiskocsin lévő bőröndökre vigyázott, addig a többiek intézték a check out-ot. A recepción rendeltük meg a transzfert a reptérre, ami egy long tail boat és egy mikrobusz kombinációból tevődött össze. Persze már csak ránk vártak, igy futás a csónakhoz, bőröndök be, a fiúk fél gatyája elázva, mert persze stilusosan vizből szálltunk be. Végre megindultunk, és búcsút intettünk Krabi legszebb öblének, a Railay beach-nek.
Már jócskán elhagytuk a partot, amikor Ildikónak hiány érzete támadt. Igy feltette a költői kérdést: "az útleveleket vissza adták a recepción?"
A válaszok a következők voltak:
a) "én nem tudok róla"
b) "fogalmam sincs semmiről"
c) "hú b... meg
Gyors helyzet felismerés történt, majd kétségbeesetten kiáltottunk kapitányunknak: "STOP! PASSPORTS!!" Hát ő sem vágott túl rózsás fejet, mivel már amúgy is késésben voltunk. Éles kanyar, majd vissza, igy másodszor is átélhettük a Railay partra szállást. Az előttünk ülő 4 utas csodálkozva tekergette fejét, hát most meg mi van? Jeleztük nekik is a problémánk, persze közben lázasan mentegetőztünk, hogy mi nem tehetünk róla, a recepciósnak kellett volna vissza adni. Zoli a hajó szélére kimászva várta az alkalmas időpontot, mikor vizezheti be újra a gatyáját. Már a parton lobogtatták az útleveleinket.
Igy másodszor is búcsút inthettünk, és azon nevetgéltünk, mi van, ha ez a reptéren derül ki? Extra szivás!!!
A hajóból kiszállva újabb fejetlenség várt minket, de szerencsére nem volt annyira komoly, csak matekból kicsit gyengék a thai-ok! Egy 11 személyes mikrobuszba nem voltak képesek bepakolni 8-unkat csomagostul, igy egy plusz taxit is hivtak, és szétválasztottak minket Zolitól. Igy tettük meg a reptérre vezető kb. 45 perces utat.
Krabi reptér nagyon mini, becsekkoltunk, és élveztük a free minibár előnyeit. Lecsúszott egy pár finom keksz és ice coffee. Zoli biztos egy hétig nem alszik a 3 kör kávé után.

Leszállásnál nagyon nagy feeling volt megpillantani Samui partjait, és látványosságait felül nézetből, köztük kiemelve a Big Buddhát (thaiok nyelvén Big Budát). A reptéri gyors intézkedés után 200+100 Bathért megvettük a Koh Phangani hajójegyünk és transzferünk a kikötőbe. 45 perces várakozás a kikötőben hasznos volt néhány sör elfogyasztására. A hajón tolongó fiatalság már éreztette velünk a közelgő Full Moon Party szelét.

Már majdnem elértük Phangant, mikor 2 hadihajó közelitett felénk. Valószinűleg kapitányunkon is úrrá lett a félelem, mert egyszer csak megállt. 2 variáció volt: vagy jobbkéz szabály van a vizen, vagy nem akarta ágyúval kilövetni hajónkat! :-) Elhaladva előttünk, narancssárga egyenruhás matrózok végezték éppen  gyakorlatukat a fedélzeten. Az első hajó eltávolodtával felzúgtak motorjaink, nagy sprintbe kezdtünk, hogy még átslisszoljunk a 2. előtt.

Zoli és Anita boldogan fogadták a sziget viszont látását, és Zoli lelkendezve mondta el 5ször, hogy a nyakláncot, ami 1 éve a nyakában lóg, a kikötői kézműves boltban vette. (a sör megtette hatását :-) )
Partot érve könnyen lezsiroztuk a kisbuszt, ami a szállodába vitt minket fejenként 100 Bathért. Az árakat egyébként azért emlitjük ennyiszer, mert ha olyan olvassa a blogot, aki tervezi az ide utat, annak hasznos info lehet. Mi is hiányoltuk annak idején.
A Morning Star hotelhez http://www.morningstar-resort.info/ meredek, dimbes-dombos út vezetett. Mát amikor megérkeztünk, és a bejáratot megláttuk, tuk-tuk (tudtuk), ez a mi helyünk! Gyors check in, és welcome drink, majd a londiner meg is indult cuccainkkal a tengerpart irányába. Mi hátulról drukkoltunk neki: menj még, menj még!!! Mert már láthatáron volt az utolsó ház, azaz a parttól az első, a beach front bungalow, ami már a homokban van. És ő csak ment és ment, majd visitva az örömtől nyugtáztuk, a homoktól 7-8 méterre leszünk, és ugyanekkora távra a medencétől, pont szemben vele.

Azonnal a medencébe vetettük magunkat. Innen gyönyörködtünk a minket körülvevő mesés szépségű, buja növényzettel és magas pálmafákkal tarkitott ujabb csodás tengerparti medencénkben. Ez ultra durva volt :-) , ilyenben még nem volt részünk.... :-))))

Éhes gyomrunk diktálta a tempót Thongsala település irányába, egy jó kis thai kaja reményében. A recepción kérdezősködve derült fény arra, hogy ez a vártnál messzebb van, és csak taxival vagy motorral elérhető, mert gyalogosan túl messze van. A recepciós segitségünkre volt, azonnal szerzett robogót 200 Baht/napért. Fel is pattantunk rá rögvest.
Gyuriék nagyon cukin mutattak, a kis kosárkás, bili kék szinű mopedjükön a hozzá szinben passzoló bukósisakjukkal. De azt igérték holnapra hoznak nekik egy másikat, ami nagyobb ennél.
Bepötyögtünk Thongsalába. Egy európai srác segitségével elmentünk a helyi food market (étel piac)-ra. Hát ez nagy szerencse volt, mert pont erre vágytunk, mióta Thaiföldön vagyunk. Extra finom kaja, extra alacsony árak, igazi thai feeling! Gyuriék 150 Bathért degeszre zabálták maguk és még shake-re is futott belőle. (900Ft) Anita dőzsölt, a legdrágábbat választotta, tigris rákot evett 160 Bathért. Mindez a piac közepén műanyag székeken! Hát volt hangulata!! Nagyon ajánljuk!!!!

Koh Phangan még nem került be a fejlett országok által előidézett fogyasztói társadalom süllyesztőjébe. Ez valószinűleg a reptér megépitése után -ami hamarosan létrejön- nem igy lesz! Igy javasoljuk, aki tervezi útját erre a mesés szigetre, mihamarabb tegye meg, amig még érintetlen!

Holnap találkozunk!!!!